Egy családi ház építése nem kis feladat, hiszen nem kevés időt, energiát és anyagi ráfordítást igényel. Tekintve hogy egy családi házat minimum 50 éves időtartamra tervezünk, de persze nem ritka hogy akár ennél jóval tovább több generáción át is használatban van jelentősebb átalakítás nélkül. Ebből is látszik, hogy a folyamat során olyan döntéseket kell meghoznunk, amelyeknek hosszú távú következményei, vannak. Az alábbiakban összeszedtük azokat a kérdéseket, amelyeket egy családi ház tervezése során érdemes átgondolni.
Milyen költségekkel számoljak?
Mint minden beruházás esetén itt is a költségkeret minél pontosabb meghatározása az első lépés. Egy előzetes költségkeret azért is nagyon fontos, mert a tervező majd ez alapján tudja kalkulálni az épület méretit és műszaki tartalmát. Természetesen egy építkezés során rengeteg kisebb nagyobb akár nem várt költség is felmerülhet, de azért van néhány meghatározóbb költség, amivel már előzetesen kalkulálhatunk:
Az első jelentős kiadás az építési telek megvétele, aminek az árát annak földrajzi elhelyezkedése és mérete határozza meg. De fontos tudni azt is, hogy a telek adottságai jelentősen befolyásolják a majdani kivitelezési költségeket. Például egy lejtős telek több földmunkát igényelhet, a talaj összetétele befolyásolja az alapozás kialakítását, a beépítési mutatók pedig meghatározzák a tervezendő épület méreteit. Amennyiben telken meglévő épület van annak bontási költségeivel is számolnunk kell valamint nem utolsó szempont, hogy a telekre be vannak-e hozva a közművek mivel ezek kiépítése is jelentős költségekkel jár.
A következő költségtényező a tervezés költsége. Az árak ezen a területen is nagy szórást mutatnak, általánosságban azonban elmondható, hogy a generáltervezés költsége családi házak esetében a kivitelezési költségnek kb. 1-3%-a teszi ki. A tervező kiválasztásánál viszont nem elhanyagolható szempont a kivitelezési költségekre való ráhatása, hiszen egy helytakarékos alaprajzi elrendezéssel pár négyzetméternyi területet megspórolva máris behozza a tervezés az árát.
Végül a legjelentősebb költségtényező a kivitelezés költsége. A kivitelezési költségek egy családi ház esetén átlagosan nettó 600.000-800.000 Ft/m2 körül mozognak. Az árat a kivitelező munkadíja mellett a tervezett épület műszaki tatalma határozza meg.
Milyen otthont szeretnék?
A költségek tükrében az igényeinket is meg kell határoznunk, hogy milyen házban is szeretnénk élni. Sokan ilyenkor elkezdenek az interneten kész alaprajzokat és látványterveket keresni, amik persze inspirációnak kiválóak, de nem biztos, hogy ezek a tervek majd illeszkednek az adott építési környezethez. Próbáljuk meg először is összeszedni, hogy milyen helyiségekre van szükségünk hány hálószobát szeretnénk, kell-e fedett garázs vagy esetleg dolgozószoba. Egy jól átgondolt helyiséglista sokkal hasznosabb lesz majd a tervező számára, mint egy konkrét alaprajz.
Miután a funkcionális igényeinket meghatároztuk jöhet az épület megjelenése. Az alaprajzi elrendezéshez hasonlóan itt sem érdemes konkrét építészeti példákhoz ragaszkodnunk. Inkább azt tartsuk szem előtt, hogy melyek azok a stílusok formák anyagok és színek amik tetszenek nekünk. A tervező majd ezek alapján a környezeti adottságokat és a funkcionális igényeket figyelembe véve tudja elkészíteni az egyedi személyre szabott tervet álom otthonunkról.
Műszaki tartalomnál mire figyeljek?
Talán ezt a legnehezebb laikusként előre meghatározni, ezért nem is kell minden részletet magunknak kitalálni, de legalább érdemes előre tájékozódnunk, hogy ismerjük a lehetőségeinket. Mivel ez egy nagyon összetett téma ezért csak néhány fontosabb részt emelnék ki:
A legáltalánosabb kérdés hogy falazott könnyűszerkezetes vagy kész házat építsek? Először is tisztáznunk kell, hogy a könnyűszerkezetes ház nem egyenlő a készházzal mivel készházat nem csak könnyűszerkezetből építhetünk (pl.: beton falpanel, vagy CLT panel) illetve a könnyűszerkezetes házak is készülhetnek a helyszínen előregyártás nélkül. A három különböző technológiát ár, idő, és teljesítmény szempontjából érdemes összehasonítnunk. A könnyűszerkezet alapvetően olcsóbb, mint a falazott szerkezet, de nem jelentősen, ezzel szemben az előregyártott szerkezetek anyagára drágább viszont itt a kivitelezési áron spórolhatunk. A legjelentősebb eltérés a kivitelezési időben van, ha szorosak a határidők, akkor mindenképp érdemes előregyártott szerkezetben gondolkoznunk. A teljesítmény szempontjából pedig a könnyűszerkezet teljesít a legrosszabbul, hiszen statikailag, tűzvédelmileg , akusztikailag illetve hőtárolás szempontjából sem tud annyit, mint a hagyományos falazott vagy a nem könnyűszerkezetes előregyártott szerkezet. Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy erre nincs is mindig szükség illetve egyes műszaki kialakítások esetén nagyon közel hozható a szerkezetek teljesítménye. Tehát összességében egyik technológia sem egyértelműen jobb a másiknál a döntéshez mindig az adott épület és telek adottságait kell figyelembe vennünk.
Továbbá fontos eldöntendő kérdés még hogy milyen energiahatékonyságú épületet szeretnénk? Egy új lakóépület lehet A+, A vagy B energiaosztályú vagy ezeknél is magasabb besorolású passzívház. Az épület energiahatékonyságát alapvetően a telek adottságai mellett három tényező befolyásolja az építészet, az épületszerkezetek és a gépészeti rendszer. Az építészet az energiahatékonyságot a geometriai méretek, tájolás és tömegformálás áltál befolyásolja, az épület minél egyszerűbb tömegű minél kompaktabb és minél kisebb belmagasságokkal rendelkezik annál jobb lesz az energiahatékonysága. A másik fontos tényező az épületszerkezetek ezek közül is kiemelten a hőszigetelés típusa és vastagság, a nyílászárók típusa teljesítménye és beépítése valamint az árnyékolók típusa és kialakítás. Az alábbi épületszerkezeteket mindig az elvárt energiaosztály függvényében érdemes kiválasztanunk. A legfontosabb talán mid közül pedig az épület gépészeti rendszere. Ezen a téren rengeteg lehetőség közül választhatunk, mint a különböző típusú hőszivattyúk, napelemek, napkollektorok, hőcserélő szellőzőgépek, vagy split klímák. De akár maradhatunk a hagyományos kondenzációs gázkazánnál vagy fatüzelésű kályhánál is azonban arról érdemes tudnunk, hogy új építésű lakóépületek esetén min. 25% megújuló energia részarány jogilag kötelező. Az energiahatékonyság a mai világunkban egyre fontosabb szerepet tölt be így kiemelt figyelmet kap egy épület tervezése során.