fbpx

Rólunk

Máthé Gábor okleveles építészmérnök, az Alaprajz Építész Stúdió Kft. alapítója, tulajdonosa vagyok.

2021-ben azzal a céllal alapítottam meg az Alaprajz Építész Stúdiót, hogy a közel tíz év alatt felhalmozódott kivitelezési és tervezési tapasztalataimat felhasználva egy olyan szemléletű építészirodát hozzak létre, amely egyaránt nagy hangsúlyt fektet a magas építészeti minőségre és a részletekbe menő műszaki tervezésre. Célunk egyedi, személyre szabott épületek kialakítása építészeti stílusból eredő megkötések nélkül. 

Az elmúlt években tapasztalatainkat sikerült kamatoztatnunk középületek, társasházak, műemléki épületek és exkluzív családi házak tervezése során is.

Máthé Gábor 

okl. építészmérrnök, ügyvezető

É 01-6866

Amiért érdemes minket választani

Egyediség

Épületeinket maximálisan a megrendelői igényekhez és a tervezési környezethez alakítjuk nem pedig stílus és divat irányzatok szerint tervezünk.

Minőség

Számunkra fontos a magas építészeti minőség ezért csak olyan projekteket vállalunk és csak annyit hogy ezt biztosítani tudjuk

Gazdaságos kivitelezhetőség

Már az első vázlatterveknél figyelembe vesszük az épület gazdaságos megvalósíthatóságát, fenntarthatóságát, amelyet sokéves kivitelezési tapasztalatunk tesz lehetővé.

Szolgáltatásaink

Családi házak tervezése

Személyre szabott egyedi családi házak, nyaralók és villaépületek tervezése, az átlagos igényszinttől  a luxusig.

Társasházak tervezése

Új építésű társasházak valamint tetőtér beépítések teljes körű generáltervezése a vázlattervektől a kiviteli tervekig.

Középületek tervezése

Különféle funkciójú középületek tervezése állami vagy üzleti beruházók részére.

Generál tervezés

Összeszokott szakági társtervezőinket bevonva a tervezés teljes spektrumát lefedjük.

Költségvetés készítés

A projektjeinkhez igény szerint árazott illetve árazatlan költségvetést készítünk, hogy a kivitelezési költségekkel már előre lehessen kalkulálni.

Látványtervezés

Minden munkánkhoz fotórealisztikus látványterveket készítünk mind a munkaközi mind a végleges tervezési szakaszban.

Gyakori kérdések

  • A tervezés egy személyes konzultációval veszi kezdetét, amely során végigbeszéljük az elképzeléseket a lehetőségeket illetve bármilyen szakmai kérdésre válaszolunk, itt alakul ki a tervezési program, amely az árajánlat alapját képzi.
  • Az árajánlatadást nem kell feltétlenül megelőznie egy személyes konzultációnak azonban pontos árajánlatot csak a tervezési program ismeretében tudunk adni. 
  • A tervezési szerződés aláírása után megkezdődik a tervezés, aminek az első része a vázlatterv elkészítése. A vázlatterv elkészítése családi házak esetén általában 1-2 hetet vesz igénybe. A vázlatterv rögzíti a tervezett épület méreteit, térkapcsolatait és tömegformálását. A vázlatterv több eltérő változatban is készülhet a vázlattervi szakasz pedig egészen addig tart, amíg a megrendelő minden igényét kielégítő terv meg nem születik.
  • Az építész tervek műszaki részleteinek kidolgozása és szakági tervek elkészülte után, a terveket a tervezési szerződésben foglaltak szerint feltöltjük az ÉTDR rendszerbe, ezután pedig 15 vagy 30 napot kell várni az engedély megérkezésére.
  • Az engedély megérkezése után elkészítjük az épület kivitelezéséhez szükséges kiviteli tervdokumentációt és az ehhez tartozó részletes költségvetést.
  • Az épület kivitelezést szakmai tanácsadással illetve tervezői művezetéssel segítjük a tervezői szerződésben foglaltak szerint.

Az építészeti tervezés hossza családi házak egyszerű bejelentése esetén átlagosan 2-3 hónapot vesz igénybe. Nagyobb projektek illetve kivitelezési dokumentáció készítése alkalmával pedig átlagosan 3-5 hónapot. A tervezési idő nagyban függ a vázlattervi szakasz hosszától, a feladat bonyolultságától, illetve a hatósági egyeztetések gördülékenységétől.

A tervezési program a tervezés kiindulópontja, amibe az építető meghatározza igényeit, mit szeretne, hogyan szeretne, mikor szeretne és mennyiért szeretne építeni. Minél pontosabban van ez meghatározva az építésznek annál könnyebb dolga van a tervezés során. Azonban a gyakorlatban ezt nem könnyű előre meghatározni illetve sokszor még tervezés közben is finomodhat, ezért már javasolt ebben a fázisban is bevonni az építészt illetve kikérni véleményét.

A tervezési szerződés aláírása után megkezdődik a tervezés, aminek az első része a vázlatterv elkészítése. A vázlatterv elkészítése családi házak esetén általában 1-2 hetet vesz igénybe. A vázlatterv rögzíti a tervezett épület méreteit, térkapcsolatait és tömegformálását. A vázlatterv több eltérő változatban is készülhet a vázlattervi szakasz pedig egészen addig tart, amíg a megrendelő minden igényét kielégítő terv meg nem születik. A vázlatterv a tervezés legfontosabb szakasza tehát nagyon fontos hogy ezt a részt jól átgondoljuk és csak olyan tervet fogadjunk el, amivel maximálisan elégedettek vagyunk, ugyanis minél későbbi szakaszban szeretnénk a terveken módosítani az annál bonyolultba mivel már több szakági tervező munkáját is érinti.

Habár a jogszabály nem mindig írja elő, de gyakorlatban geodéziai felmérésre mindig szükségünk van egy új épület terveztetése során. A geodéziai felmérés a meglévő ingatlan földmérését takarja, amely során a geodéta készít egy olyan tervezési alaptérképet, amely a későbbi építészeti tervezés alapjául szolgál. Az alaptérkép többek között tartalmazza az ingatlan jogi telekhatárait, domborzatát, növényzetét a teleken meglévő felépítményeket, épületeket illetve burkolatokat. Tekintve hogy ez a későbbi építészeti tervezés alapjául is szolgál így célszerű ezt még az építészeti terveztetés előtt elkészíttetni.

A jogszabály a geodéziához hasonlóan nem minden esetben írja elő ugyanakkor egy új épület terveztetése során elengedhetetlen. A talajmechanikai vizsgálat helyszíni fúrások segítségével meghatározza a talajösszetételét illetve a talajvíz magasságát, ha van. Ez azért elengedhetetlen mivel a későbbiekben az épület alapozását a talajösszetételének függvényében tervezzük meg. Tekintve hogy a helyszíni fúrások pontos helyét meg kell adni a telken az épület elhelyezkedésének függvényében így a talajmechanikai vizsgálathoz a tervezés során legalább az elfogadott vázlatterv állapotáig el kell jutnunk.

Egy épület tervezése során az építészet mellett még egyéb szakági tervezők is megjelennek, mint például a statikus tervező, az elektromos tervező vagy éppen a gépésztervező. Persze minél nagyobb projektről beszélünk annál több szakági tervezővel találkozhatunk, mint a lifttervező vagy akár a tűzvédelmi tervező. A szakági tervezők bevonása jogszabályilag kötelező minden tervező annak a szakági tervnek az elkészítésére jogosult, amihez a végzettsége alapján jogosultsága van. Mivel többnyire generáltervezéssel foglalkozunk így már az árajánlat során feltüntetjük a bevonni kívánt szakági tervezőket, akiket mi biztosítunk.

Leegyszerűsítve az engedélyezési terv a hatóságnak szól az építési engedélyeztetésre a kiviteli terv pedig egy olyan dokumentáció, ami a kivitelezőnek szól az épület kivitelezéséhez így ez sokkal részletesebb. Persze a kiviteli tervet nem minden esetben írnak elő a jogszabályok, illetve sok esetben engedélyezési terv alapján is lehet kivitelezni azonban ez nem célszerű mivel olyan költségnövekedést okozhat, aminek a töredékéből elkészíttethettünk volna egy kiviteli tervet. A kiviteli terv által a kivitelezési költségek kiszámíthatóak a kivitelező munkája ellenőrizhető illetve a kivitelezési határidők is sokkal pontosabban megjósolhatóak.

A teljesség igénye nélkül nincs szükségünk építési engedélyre egy új kerítés, 1,5 m-nél nem magasabb támfal vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése esetén. Továbbá nincs szükségünk engedélyre meglévő épület felújítása, helyreállítása homlokzatának megváltoztatása vagy utólagos hőszigetelése során sem. Ebből következik, hogy minden más esetben új építés vagy bővítés során engedélyre lesz szükségünk. Ez az engedély lehet építési engedély vagy egyszerű bejelentés, ami a közös bennük, hogy mindkét esetben el kell, készíttetnünk az előírt tervdokumentációt a tervezővel majd ezek után ezt a hatóságnál engedélyeztetnünk is kell.

Meglévő épület esetén beszélhetünk az alábbi három fogalomról. Felújításról akkor beszélünk, amikor az építés során a meglévő állapot műszaki megújítása történik. Ezzel szemben átalakításról beszélünk, amikor az építés során az eredeti állapottól eltérünk. A harmadik eset a bővítés, amely során nem csak eltérünk az eredeti állapottól, de úgy térünk el, hogy az az épület térfogatát megnöveljük. Míg az első két esetben nincs szükségünk engedélyre addig a harmadik bővítés esetében már építési engedélyre vagy egyszerű bejelentésre lesz szükségünk.

Két jogilag eltérő fogalomról beszélünk azonban a szükséges tervdokumentáció tekinttében és az ügymenetükben nagyon hasonlók. Az egyszerű bejelentés kifejezetten lakóépületek építésére vonatkozik és bizonyos esetekben méret korláthoz is kötött. Tehát ha a tervezett épület nem lakó funkcióra készül, vagy meghaladja, az egyszerű bejelentéshez előírt méret korlátokat úgy építési engedélyezési eljárást kell, lefolytatunk.  Erre egy érdekes példa, hogy egy nyaraló tervezése is építési engedélyezési eljárás hatálya alá esik mivel elsősorban nem lakófunkcióra, hanem üdülésre készül. Mivel az egyszerű bejelentést az eljárások felgyorsításának céljából hozták létre így egy gyorsabb eljárásról beszélünk a tervek és az egyéb szükséges dokumentumok beadása után csak 15 napot kell várunk és ezután bele is kezdhetünk az építkezésbe.