A telekárak emelkedése miatt egyre gyakrabban találkozunk azzal az esettel, amikor egy építési telekre két külön lakóegységet tartalmazó sokszor tükörszimmetrikus épület kerül. Ezt a köznyelv ikerháznak nevezi tévesen. Azért tévesen, mert akkor beszélhetünk igazi ikerházról, amikor a két épület külön telekre kerül és csak a tűzfalak mentén kapcsolódik. Persze az utóbbi esettel napjainkban már egyre ritkábban találkozhatunk így maradnánk a köznyelvi ikerház fogalmánál. Az alábbi cikkünkbe körbejárjuk ennek a beépítésnek előnyeit és hátrányait is.
Az ingatlan alkalmas-e ikerház építésére?
Először is azt már az elején le kell szögeznünk, hogy nem minden ingatlan alkalmas ikerház építésére. Már, csak azért sem mert a legtöbb esetbe a helyi építési szabályzat szabályozza, hogy egy telekre hány lakás vagy lakóegység építhető. Így már a telek vásárlása előtt érdemes meggyőződnünk róla, hogy egyáltalán jogszabályilag lehetséges-e ikerház tervezése.
A másik fontos szempont az ingatlan tájolása, fekvése illetve a beépítés módja. Ugyanis egy ikerház esetében sokkal nagyobb kihívás a helyiségek megfelelő bevilágítása és tájolása, mint egy családi ház esetében. A telek kiválasztása előtt ezért meg kell vizsgálnunk, hogy a beépítési módot és a tájolást figyelembe véve hogyan lehet elhelyezni a két lakást. Nyilvánvalóan nem szerencsén tájolás, ha az egyik lakás csak délről, míg a másik csak északról bevilágított.
Mik az ikerház sajátosságai?
Az ikerház legfontosabb sajátossága, amit már a bevezetőben is említettünk, hogy egy telekre két külön lakást magába foglaló épület kerül. Ez a speciális helyzet a jogi, műszaki és funkcionális kötöttségek mellett jelentős gazdasági előnyöket is tartogat.
Az ikerház egyik legnagyobb előnye hogy a telekár illetve az építkezés költsége is csökken egy hagyományos családi házhoz képest, hiszen így a költségek megoszlanak a tulajdonosok között. Emellett a közművek kiépítésének költségén illetve még a tervezési költségeken is nyerhetünk. Azonban a gazdasági előnyök mellett kötöttségek is megjelennek, mint a tájolás vagy a szomszéd közelsége. Az ikerház egyik kötöttsége hogy nehéz két egyformán jó tájolású lakórészt kialakítani így ez sokszor kompromisszummal jár. A másik kötöttség a szomszéd közelsége mind vizuálisan mind akusztikailag is kezelendő probléma. A lakásokat úgy kell kialakítanunk, hogy minimálisra, csökkentsük a zavaró átlátásokat különösen odafigyelve a lakás bejáratokra illetve a teraszok elhelyezésére. Az akusztikai problémára pedig két megoldás létezik a legkézenfekvőbb, ha a lakórészeknek nincsen közös lakáselválasztó falazata például a két lakás közé olyan alárendelt helyiséget helyezünk el, mint a gépészet vagy akár a garázs. A másik megoldás hogy a problémát szerkezetileg kezeljük a két épületrészt úgymond akusztikailag diatáljuk egymástól a megfelelő szerkezetekkel.
Az ikerház jogilag is egy speciális helyzetet képez, hiszen általában közös tulajdonban lévő telken van így a tulajdoni lapon kizárólag a tulajdonostársak tulajdoni hányadrésze van feltüntetve. A közös tulajdonjogból pedig az következik, hogy a tulajdonostársak egyaránt jogosultak az egész ingatlan birtoklására és használatára. Az ebből adódó esetleges problémák kezelésére a legjobb megoldás, ha a felek használati megállapodást kötnek, amiben pontosan rögzítik, hogy ki minek a használatára jogosult, illetve mi számít közösen területnek.
Mikor érdemes ikerház építésében gondolkoznunk?
Összefoglalva akkor érdemes ikerház építésében gondolkoznunk, ha kedvező áron akarunk egy kertes házhoz jutni és el tudjuk fogadni az ikerház építésével járó kompromisszumokat. A kompromisszumok nagy része a telek adottságiból illetve a közös tulajdonból adódik. Így ha sikerül megfelelő telket és megfelelő tulajdonostársat találnunk mindenképp érdemes elgondolkoznunk ezen a beépítési lehetőségen.